Gondolkodjunk Együtt

Adatkezelés

Wed, 28 Oct 2026 09:00:00 +0100

A Gondolkodjunk Együtt olvasásához nem kell regisztrálni, és nem kérünk nevet, e-mail-címet vagy más személyes adatot.

Kapcsolatfelvétel

Ha e-mailben írsz nekünk, az üzenetben szereplő adatokat csak a válaszhoz és az ügy követéséhez használjuk. Nem építünk belőlük címlistát, nem küldünk hírlevelet, és nem adjuk tovább őket. Kérésre az üzenetváltást töröljük.

Kapcsolat

Wed, 28 Oct 2026 09:00:00 +0100

Ha egy írásunkban hibát találtál, ha egy példánk nem állja meg a helyét, vagy olyan hétköznapi helyzetet javasolnál, amelyről érdemes volna végiggondolni a jó vita szabályait, írj nekünk:

Rólunk

Wed, 28 Oct 2026 09:00:00 +0100

A legtöbb fontos döntésünket nem egyedül hozzuk. A család közösen dönti el, hova menjen nyaralni, mikor költözzön, mennyi legyen a zsebpénz. A munkahelyi csapat együtt választ eszközt, határidőt, munkarendet. A társasház közgyűlése a tetőről, a kertről és a közös költségről határoz. Ezekben a helyzetekben ritkán az a baj, hogy kevés az információ. Sokkal gyakrabban az, hogy nem tudunk jól beszélgetni róla.

Mérlegelni, nem számolni: a pro–kontra lista korlátai

Wed, 09 Sep 2026 09:00:00 +0200

A pro–kontra lista azért népszerű, mert egyszerű. Leülsz, felírod, ami eszedbe jut, és máris rendezettebbnek tűnik a fejedben lévő zűrzavar. Ezzel nincs is baj. A gond akkor kezdődik, amikor a listát összeszámoljuk, és a hosszabbik oszlop nyer.

Lakógyűlés vita nélkül? Közös döntések a társasházban és az utcában

Wed, 17 Jun 2026 09:00:00 +0200

Egy társasházban vagy egy kisebb utcai közösségben a döntések egyszerre hétköznapiak és érzékenyek. A kérdés lehet apró, például hogy legyen-e biciklitároló a lépcső alatt, vagy nagy, például a tetőfelújítás. A vitában azonban mindig ott van a háttér: ki fizet, ki használja, és ki volt az, aki legutóbb sem értett egyet semmivel.

Megbeszélés, ahol mindenki mást akar: így jut döntésre a csapat

Wed, 08 Apr 2026 09:00:00 +0200

Ha egy csapatnak döntenie kell, és a tagok mást akarnak, a megbeszélés könnyen két irányba csúszik el. Az egyik a hangos változat: a legmagabiztosabbak beszélnek, a többiek hallgatnak, és a döntés azoké lesz, akik jobban bírják a vitát. A másik a csendes változat: mindenki udvarias, senki nem mond ellent, és a döntés utána a folyosón vagy a csevegőcsatornában bomlik szét.

Családi döntés négy lépésben: a nyaralástól a költözésig

Wed, 11 Feb 2026 09:00:00 +0100

A családi döntéseknek van egy sajátos nehézsége: a résztvevők nem egyenlők. A szülők döntenek, a gyerekek alkalmazkodnak, a nagyszülők véleményt mondanak, és a vita gyakran régebbi sérelmeken csúszik el. Ezen nem lehet és nem is kell teljesen változtatni, de lehet olyan menetet adni a beszélgetésnek, amelyben mindenki szava elhangzik, és a döntést utána mindenki vállalja.

Tisztelettel nem egyetérteni: mondatok, amelyek nyitva tartják a beszélgetést

Wed, 03 Dec 2025 09:00:00 +0100

Sokan azért nem mondják ki a véleményüket, mert attól tartanak, hogy vita lesz belőle, és a vitából sértődés. A félelem érthető, de a hallgatásnak is ára van: a ki nem mondott ellenvetések nem tűnnek el, csak később, rosszabb pillanatban jönnek elő.

Hamis dilemma, csúszós lejtő, személyeskedés: hét érvelési hiba a vacsoraasztalnál

Wed, 15 Oct 2025 09:00:00 +0200

Az érvelési hibák listája hosszú, és sok közülük latin nevet visel. A hétköznapokban azonban néhány visszatérő minta adja a legtöbb elakadást. Az alábbi hetet családi és munkahelyi példákon mutatjuk be. Mindegyik után ott van egy mondat, amellyel a vita a hiba megnevezése nélkül is visszaterelhető.

Megerősítési torzítás: miért találjuk meg mindig, amit keresünk

Wed, 27 Aug 2025 09:00:00 +0200

A pszichológia régóta ismeri azt a jelenséget, hogy az emberek hajlamosak az előzetes meggyőződésüket megerősítő információkat keresni, jobban emlékezni rájuk, és kedvezőbben értelmezni őket. Ezt nevezzük megerősítési torzításnak. Nem tudatlanság és nem butaság: az okos, tájékozott emberek is ugyanúgy hajlamosak rá, sőt, sokszor ügyesebben találnak érveket a már meglévő álláspontjukhoz.

Mennyit ér egy állítás? A bizonyítékok mérlegelése a hétköznapokban

Wed, 04 Jun 2025 09:00:00 +0200

Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy valaki jól mérlegeljen. Egy család, amely új mosógépet választ, vagy egy csapat, amely egy új munkamódszeren gondolkodik, ugyanazzal a kérdéssel szembesül, mint egy kutató: mennyire bízhatok abban, amit erről tudni vélek?

Szalmabáb: amikor nem azzal vitatkozunk, amit a másik mondott

Wed, 23 Apr 2025 09:00:00 +0200

A szalmabábot a középkori vívógyakorlatokról nevezték el: a bábut könnyű megütni, mert nem üt vissza. Az érvelésben ugyanez történik. Valaki a másik álláspontját leegyszerűsíti, eltúlozza vagy kiforgatja, aztán ezt a gyengébb változatot cáfolja meg, és úgy tesz, mintha az eredetit győzte volna le.

Acélember: a másik érve a legerősebb formájában

Wed, 12 Mar 2025 09:00:00 +0100

A vitatkozók régi trükkje, hogy a másik álláspontját kicsit eltúlozva, kicsit leegyszerűsítve adják vissza, és ezzel a változattal szállnak vitába. Ezt hívjuk szalmabábnak. Az angol nyelvű vitakultúrában az utóbbi években elterjedt az ellentéte is: a steelmanning, magyarul jobb híján acélember-érvelés. A lényege egyetlen mondat: mielőtt cáfolnád, fogalmazd meg a másik álláspontját olyan jól, hogy ő is azt mondja rá: „igen, pontosan ezt gondolom, csak jobban mondtad”.

A jó vita tíz szabálya

Fri, 14 Nov 2008 10:00:00 +0100

A vita rossz hírnévnek örvend. Sokan veszekedésnek, mások időpocsékolásnak tartják, és inkább hallgatnak, mint hogy belemenjenek. Pedig a vita a közös gondolkodás egyik legjobb eszköze: ha két ember mást gondol ugyanarról, akkor legalább egyikük tanulhat valamit. Ehhez azonban szabályok kellenek. Nem írott házirend, hanem néhány egyszerű elv, amelyet a résztvevők akkor is betartanak, ha éppen vesztésre állnak.