Ugrás a tartalomra
Gondolkodjunk Együtt

GyakorlatMegjelent:

Megbeszélés, ahol mindenki mást akar: így jut döntésre a csapat

Egy óra, nyolc ember, három erős vélemény és a végén egy mondat: „akkor ezt még átgondoljuk”. Ismerős? A legtöbb eredménytelen megbeszélés nem a résztvevőkön, hanem a menetén bukik el.

Ha egy csapatnak döntenie kell, és a tagok mást akarnak, a megbeszélés könnyen két irányba csúszik el. Az egyik a hangos változat: a legmagabiztosabbak beszélnek, a többiek hallgatnak, és a döntés azoké lesz, akik jobban bírják a vitát. A másik a csendes változat: mindenki udvarias, senki nem mond ellent, és a döntés utána a folyosón vagy a csevegőcsatornában bomlik szét.

Egyik sem rosszindulatból történik. Mindkettő elkerülhető néhány egyszerű szabállyal.

Előtte: egy mondatban a kérdés

A megbeszélés előtt a szervező küldje ki egyetlen mondatban, miről kell dönteni. Nem „beszéljünk az új projektkezelő eszközről”, hanem „döntsük el, hogy a következő negyedévtől A-t vagy B-t használjuk, vagy maradunk a mostaninál”.

Ehhez érdemes mellékelni:

  • milyen lehetőségek vannak az asztalon;
  • milyen szempontok biztosan számítanak (költség, betanulási idő, ügyféligény);
  • ki dönt és hogyan: a vezető a megbeszélés után, a csapat többségi szavazással, vagy konszenzussal.

Az utolsó pont a legfontosabb, és ezt hagyják ki a leggyakrabban. Ha nem világos, ki dönt, a megbeszélés arról fog szólni, kinek van több befolyása.

Közben: először csendben

A megbeszélés elején kérjétek meg mindenkit, hogy öt percig, csendben, írja le a saját véleményét és a legfontosabb indokát. Papírra, cetlire vagy egy közös dokumentumba, de mindenki egyszerre.

Ennek a lépésnek kettős haszna van. Egyrészt a csendesebb kollégák is megfogalmazzák az álláspontjukat, mielőtt a hangosabbak befolyásolnák őket. Másrészt kiderül, hogy valójában mennyire megosztott a csapat, mert gyakran kisebb a különbség, mint amilyennek tűnik.

Az egyik oldal szerint…

Az új eszköz többet tud, a mostanival rengeteg időt vesztünk kézi munkával.

A másik oldal szerint…

A váltás két hónap betanulás, közben a határidőink nem várnak.

Mindkét indok valós, és nem ugyanarról szól: az egyik a hosszú távú, a másik a rövid távú költséget nézi. Ha ez kimondódik, a vita a valódi kérdésről folyhat.

A körök szabálya

Az írásos vélemények után jöhet a szóbeli kör. Itt két szabály segít.

Mindenki egyszer beszél, mielőtt bárki másodszor. Így nem a leggyorsabbak töltik ki az időt.

A második körben csak arra lehet reagálni, ami elhangzott. Új szempontot hozni lehet, de előbb azt kell megmondani, mivel értesz egyet vagy nem értesz egyet az eddigiekből.

Ha a vezető is részt vesz a megbeszélésen, érdemes, ha ő beszél utoljára. Ha elsőként mondja el a véleményét, a többiek hajlamosak hozzáigazítani a sajátjukat.

A döntési mód számít

Nem minden döntés igényel konszenzust, és nem mindegyiket kell szavazással eldönteni. Érdemes előre tisztázni, melyik módot használjátok.

MódMikor jóMire figyelj
A vezető dönt, meghallgatás utánHa gyors döntés kell, vagy a felelősség az övéMondja el, miért döntött így
Többségi szavazásHa több egyenértékű lehetőség vanA kisebbség szempontjait is rögzíteni kell
KonszenzusHa mindenkinek vállalnia kell a döntéstLassú, és könnyen a legkevésbé kockázatos megoldás nyer
Beleegyezés („tud-e valaki élni vele?”)Ha elég, hogy senkinek ne legyen komoly ellenvetéseAz ellenvetéseket komolyan kell venni, nem lesöpörni

Az utolsó módszert sok csapat nem ismeri, pedig gyakran ez a legjobb. A kérdés nem az, hogy mindenkinek ez-e a kedvence, hanem hogy van-e, akinek komoly, megindokolt kifogása van ellene. Ha nincs, a döntés megszületett.

A végén: három mondat

A megbeszélés utolsó öt percét tartsátok fenn a lezárásra, és mondjátok ki hangosan:

  1. Mit döntöttünk el?
  2. Ki mit csinál, és meddig?
  3. Mikor nézzük meg, hogy működik-e?

Az utolsó kérdés különösen fontos, ha a csapat megosztott volt. Ha a döntésnek van felülvizsgálati időpontja, a kisebbségben maradtak könnyebben elfogadják, mert tudják, hogy a tapasztalatok alapján vissza lehet térni rá.

Ha mégis elakad

Előfordul, hogy a fenti lépések után sem születik döntés. Ilyenkor ne erőltessétek. Mondjátok ki, mi hiányzik a döntéshez (adat, egy kolléga véleménye, egy kipróbálás), és tűzzetek ki egy új időpontot. Egy megnevezett elakadás még mindig jobb, mint egy kikényszerített döntés, amelyet utána senki sem tart be.