Mérlegelni, nem számolni: a pro–kontra lista korlátai
Két oszlop, középen egy vonal, bal oldalt a mellette, jobb oldalt az ellene szóló érvek. A pro–kontra lista régi és hasznos eszköz, csak egy dologra nem jó: arra, hogy megszámoljuk, melyik oldalon van több.
A pro–kontra lista azért népszerű, mert egyszerű. Leülsz, felírod, ami eszedbe jut, és máris rendezettebbnek tűnik a fejedben lévő zűrzavar. Ezzel nincs is baj. A gond akkor kezdődik, amikor a listát összeszámoljuk, és a hosszabbik oszlop nyer.
A főoldalunkon lévő mérleg is ezt a hibát mutatja meg szándékosan: a jelöléseket számolja, nem a súlyukat. Ebben az írásban arról lesz szó, mit lehet tenni a lista elkészülte után.
Miért nem jó a számolás?
Mert az érvek nem egyformák. Egy munkahelyváltásnál a „jobb fizetés” és a „szebb az irodaépület” két érv a mellette oszlopban, de aligha ér ugyanannyit.
Mert az érvek átfedhetnek. „Közelebb van”, „kevesebbet kell utazni” és „több időm marad reggel” valójában ugyanaz az érv háromszor. A lista hosszabb lesz, a döntés nem lesz megalapozottabb.
Mert a könnyen eszünkbe jutó érvek felülreprezentáltak. A kézzelfogható, azonnali szempontok (ár, távolság) gyorsabban felkerülnek a listára, mint a nehezebben megfogalmazhatók (hogyan érzem majd magam fél év múlva).
Az egyik oldal szerint…
Öt dolog szól mellette, és csak kettő ellene. Egyértelmű.
A másik oldal szerint…
Az ellene szóló két érv közül az egyik az, hogy a gyerekeknek iskolát kellene váltaniuk.
Négy lépés a lista után
1. Vond össze, ami összetartozik
Nézd végig mindkét oszlopot, és vond össze azokat az érveket, amelyek ugyanarról szólnak. Gyakran kiderül, hogy a hosszú oszlop valójában két-három fő gondolatból áll.
2. Adj súlyt minden érvnek
Egyszerű, háromfokú skála elég: kicsit számít, számít, nagyon számít. Ne gondold túl. Ha bizonytalan vagy, kérdezd meg magadtól: „Ha csak ez az egy érv szólna mellette, megtenném?”
3. Keresd meg a döntő érvet
Sok döntésben van egy-két olyan szempont, amely mindent felülír. Egy költözésnél ez lehet az, hogy a nagyszülők közelében legyetek. Egy munkahelynél az, hogy a munkaidő összeegyeztethető-e a családdal. Ha van ilyen, mondd ki. A lista többi része ilyenkor már csak finomhangolás.
4. Kérdezd meg, mi hiányzik
Végül nézd meg, mi nem került fel a listára. Gyakran a legfontosabb érvek azok, amelyeket nehéz kimondani: „félek, hogy nem fog menni”, „nem akarok csalódást okozni”. Ezek is érvek, csak nem kerülnek könnyen papírra.
Csoportban még fontosabb
Ha egy család vagy egy csapat közösen ír pro–kontra listát, a számolás csapdája felerősödik. Mindenki hozzátesz egy-két érvet, a lista hosszú lesz, és a hosszabbik oszlop győzelme demokratikusnak tűnik. Pedig lehet, hogy az egyik oszlopot három ember írta tele apró szempontokkal, a másikba pedig egyetlen ember írt egy nagyon súlyos aggodalmat.
Csoportban ezért érdemes a súlyozást is közösen elvégezni, és kimondani, ha valaki számára egy szempont döntő. Nem azért, mert az ő szava többet ér, hanem mert lehet, hogy olyat lát, amit a többiek nem.
A lista mint beszélgetés
A pro–kontra lista legjobb haszna nem az, hogy kiszámolja a döntést. Hanem az, hogy láthatóvá teszi, min gondolkodunk, és így beszélni lehet róla. Ha a lista elkészült, ne az legyen az első kérdés, hogy melyik oldal hosszabb, hanem az, hogy melyik érv az, amelyik nélkül nem tudnánk dönteni.
A bizonyítékok mérlegeléséről szóló írásunk ugyanezt a kérdést a tények oldaláról közelíti meg: nemcsak az érvek, a mögöttük álló bizonyítékok súlya is különbözik.