Megerősítési torzítás: miért találjuk meg mindig, amit keresünk
Ha már eldöntötted, hogy az új kolléga lassú, minden késését észre fogod venni. A pontos napjait nem. Ez nem rosszindulat, hanem a gondolkodásunk egyik alapbeállítása.
A pszichológia régóta ismeri azt a jelenséget, hogy az emberek hajlamosak az előzetes meggyőződésüket megerősítő információkat keresni, jobban emlékezni rájuk, és kedvezőbben értelmezni őket. Ezt nevezzük megerősítési torzításnak. Nem tudatlanság és nem butaság: az okos, tájékozott emberek is ugyanúgy hajlamosak rá, sőt, sokszor ügyesebben találnak érveket a már meglévő álláspontjukhoz.
Három helyen dolgozik
A keresésben. Ha valaki már eldöntötte, hogy egy bizonyos autót vesz, a teszteket és a tulajdonosi véleményeket is úgy olvassa, hogy a jót keresi bennük. Az ellenvéleményeket átfutja vagy kivételnek tekinti.
Az értelmezésben. Ugyanaz a tény kétféleképpen is olvasható. Ha a gyerek jó jegyet hoz, az egyik szülő szerint ez a szigor eredménye, a másik szerint az, hogy végre békén hagyták.
Az emlékezetben. A megerősítő eseteket jobban megjegyezzük. Ezért tűnik úgy, hogy „mindig akkor esik az eső, amikor nincs nálam esernyő”.
Az egyik oldal szerint…
Már a második megbeszélésről késik ebben a hónapban. Látszik, hogy nem veszi komolyan.
A másik oldal szerint…
Tíz megbeszélésből kettőről késett, egyszer a gyerekorvos miatt. A többin pontos volt.
Miért veszélyes a közös döntésekben?
Egyedül is kellemetlen, ha a megerősítési torzítás miatt rossz mosógépet veszünk. Csoportban azonban felerősödik. Ha egy csapat tagjai már az elején ugyanabba az irányba hajlanak, a megbeszélés könnyen arról szól, hogy mindenki hozzátesz még egy érvet a közös véleményhez, és senki nem keresi az ellenérvet. A végén mindenki magabiztosabb, mint az elején, pedig új információ alig került az asztalra.
Ezt a jelenséget a csoportdinamikai kutatások csoportpolarizációként írják le: egy hasonlóan gondolkodó csoport közös vitája után a tagok véleménye jellemzően szélsőségesebb lesz, mint előtte.
Három szokás ellene
Teljesen megszabadulni tőle nem lehet. Ellensúlyozni viszont igen.
1. Kérdezd meg: mi győzne meg az ellenkezőjéről?
Mielőtt döntesz, fogalmazd meg előre, milyen információ változtatna a véleményeden. Ha az új kollégáról azt gondolod, hogy lassú, mondd ki: „Ha a következő két hétben határidőre leadja a feladatait, akkor tévedtem.” Ezzel előre kijelölöd a mércét, és nehezebb lesz utólag elmozdítani.
2. Keress szándékosan ellenpéldát
Egy fontosabb döntés előtt szánj tíz percet arra, hogy kifejezetten a saját álláspontod ellen gyűjts érveket. Ha a lakásfelújításhoz egy bizonyos kivitelezőt szeretnél, keresd meg a róla szóló legrosszabb véleményeket is, és nézd meg, mi állt mögöttük.
3. Jelölj ki valakit, aki a másik oldalt képviseli
Csoportos döntésnél bevált módszer, hogy egy embert felkérnek az ellenvélemény képviseletére. Nem azért, mert ő tényleg így gondolja, hanem mert valakinek fel kell tennie a kényelmetlen kérdéseket. A szerep körben is foroghat, így senki nem lesz „az örök ellenzéki”.
Egy figyelmeztetés
A megerősítési torzításról könnyű úgy beszélni, mintha csak a többiekre volna jellemző. „Persze, ő csak azt hallja meg, amit akar.” Ez maga is a torzítás egyik formája: a saját véleményünket tényeken alapulónak, a másikét elfogultnak látjuk. A legjobb ellenszer ezért nem a gyanakvás másokkal szemben, hanem egy kis gyanakvás saját magunkkal szemben.