Ugrás a tartalomra
Gondolkodjunk Együtt

CsapdaMegjelent:

Megerősítési torzítás: miért találjuk meg mindig, amit keresünk

Ha már eldöntötted, hogy az új kolléga lassú, minden késését észre fogod venni. A pontos napjait nem. Ez nem rosszindulat, hanem a gondolkodásunk egyik alapbeállítása.

A pszichológia régóta ismeri azt a jelenséget, hogy az emberek hajlamosak az előzetes meggyőződésüket megerősítő információkat keresni, jobban emlékezni rájuk, és kedvezőbben értelmezni őket. Ezt nevezzük megerősítési torzításnak. Nem tudatlanság és nem butaság: az okos, tájékozott emberek is ugyanúgy hajlamosak rá, sőt, sokszor ügyesebben találnak érveket a már meglévő álláspontjukhoz.

Három helyen dolgozik

A keresésben. Ha valaki már eldöntötte, hogy egy bizonyos autót vesz, a teszteket és a tulajdonosi véleményeket is úgy olvassa, hogy a jót keresi bennük. Az ellenvéleményeket átfutja vagy kivételnek tekinti.

Az értelmezésben. Ugyanaz a tény kétféleképpen is olvasható. Ha a gyerek jó jegyet hoz, az egyik szülő szerint ez a szigor eredménye, a másik szerint az, hogy végre békén hagyták.

Az emlékezetben. A megerősítő eseteket jobban megjegyezzük. Ezért tűnik úgy, hogy „mindig akkor esik az eső, amikor nincs nálam esernyő”.

Az egyik oldal szerint…

Már a második megbeszélésről késik ebben a hónapban. Látszik, hogy nem veszi komolyan.

A másik oldal szerint…

Tíz megbeszélésből kettőről késett, egyszer a gyerekorvos miatt. A többin pontos volt.

Ugyanarról a kollégáról és ugyanarról a hónapról szól mindkét mondat. Az első csak a megerősítő eseteket számolja.

Miért veszélyes a közös döntésekben?

Egyedül is kellemetlen, ha a megerősítési torzítás miatt rossz mosógépet veszünk. Csoportban azonban felerősödik. Ha egy csapat tagjai már az elején ugyanabba az irányba hajlanak, a megbeszélés könnyen arról szól, hogy mindenki hozzátesz még egy érvet a közös véleményhez, és senki nem keresi az ellenérvet. A végén mindenki magabiztosabb, mint az elején, pedig új információ alig került az asztalra.

Ezt a jelenséget a csoportdinamikai kutatások csoportpolarizációként írják le: egy hasonlóan gondolkodó csoport közös vitája után a tagok véleménye jellemzően szélsőségesebb lesz, mint előtte.

Három szokás ellene

Teljesen megszabadulni tőle nem lehet. Ellensúlyozni viszont igen.

1. Kérdezd meg: mi győzne meg az ellenkezőjéről?

Mielőtt döntesz, fogalmazd meg előre, milyen információ változtatna a véleményeden. Ha az új kollégáról azt gondolod, hogy lassú, mondd ki: „Ha a következő két hétben határidőre leadja a feladatait, akkor tévedtem.” Ezzel előre kijelölöd a mércét, és nehezebb lesz utólag elmozdítani.

2. Keress szándékosan ellenpéldát

Egy fontosabb döntés előtt szánj tíz percet arra, hogy kifejezetten a saját álláspontod ellen gyűjts érveket. Ha a lakásfelújításhoz egy bizonyos kivitelezőt szeretnél, keresd meg a róla szóló legrosszabb véleményeket is, és nézd meg, mi állt mögöttük.

3. Jelölj ki valakit, aki a másik oldalt képviseli

Csoportos döntésnél bevált módszer, hogy egy embert felkérnek az ellenvélemény képviseletére. Nem azért, mert ő tényleg így gondolja, hanem mert valakinek fel kell tennie a kényelmetlen kérdéseket. A szerep körben is foroghat, így senki nem lesz „az örök ellenzéki”.

Egy figyelmeztetés

A megerősítési torzításról könnyű úgy beszélni, mintha csak a többiekre volna jellemző. „Persze, ő csak azt hallja meg, amit akar.” Ez maga is a torzítás egyik formája: a saját véleményünket tényeken alapulónak, a másikét elfogultnak látjuk. A legjobb ellenszer ezért nem a gyanakvás másokkal szemben, hanem egy kis gyanakvás saját magunkkal szemben.